Az őslakos vezetőkkel folytatott találkozót követően a kongresszus új intézkedések mellett szavazott. A busztársaságok nagyobb adókedvezményt követelnek, és folytatják a tüntetéseket; az utakat is elzárták.
A guatemalai kongresszus kedd este nagy többséggel megszavazta az üzemanyagok árplafonját. Ennek értelmében a normál benzin és a dízel ára legfeljebb 39 quetzal (1.628 forint) lehet gallononként ( (3,78 egyliter), a szuperé pedig 41 quetzal (1.710 forint). 2,5 milliárd quetzal (körülbelül 280 millió euró) összegű támogatásokkal kívánják idén stabilan tartani az árakat, függetlenül a világpiaci ingadozásoktól vagy áremelkedésektől. Az üzemanyagárak február óta jelentősen emelkedtek, legutóbb egy gallon dízel körülbelül 47 quetzalba (1.960 forint) került.
Ezt megelőzően tiltakozások, tüntetések és útlezárások zajlottak buszsofőrök és őslakos polgármesterek részéről. Totonicapán 48 kantonja és Sololá őslakos polgármesterei kedden nagy tüntetésre szólítottak fel a fővárosban. A felvonulás után tárgyalásokra került sor Bernardo Arévalo elnökkel és különböző parlamenti képviselőkkel, majd ezt követte a kongresszusi határozat. A 160 képviselő közül 130 szavazott a javaslat mellett; a támogatás messze túlmutat Arévalo pártján, amelynek mindössze 23 képviselője van a parlamentben.
A Sololá és Totonicapán megyékben szinte kizárólag őslakosok élnek: Totonicapánban a lakosság 98 százalékát, Sololában pedig 96 százalékát teszik ki. Mindkét megye őslakos önkormányzati szervezetei központi szerepet játszottak a 2023. októberi tömegdemonstrációkban, ezért azóta a szociáldemokrata kormány szövetségeseinek számítanak. A megállapodás megkötése előtt sajtóértesülések szerint néhány őslakos polgármester kijelentette, hogy ha Arévalót ők juttatták pozíciójába, akkor onnan ők is eltávolíthatják.
Az őslakos polgármesterek pozitívan értékelték a helyzetet, a lapzártaig további tiltakozó akciókról nem érkezett hír. Korábban az őslakos polgármesterek bejelentették, hogy amennyiben szerdára nem jön létre megállapodás, blokkolni fogják a guatemalavárosi La Aurora nemzetközi repülőteret.
A jelenlegi megállapodás azonban nem aratott egyöntetű tetszést a tiltakozásokban részt vevők körében. A busztársaságok szövetségei nem mutattak elégedettséget, és további adókedvezményeket követeltek. Szerdán buszokból álló tiltakozó karaván vonult fel a főváros belvárosában. Az útlezárások, amelyek részben már a múlt héten megkezdődtek, továbbra is fennállnak. Szerda este nyolc fontos országutat zártak le, a Kereskedelmi Kamara pedig az útlezárások felszámolását követelte. Csütörtökre további útlezárásokat jelentettek be a fővárosi agglomerációban, többek között a repülőtér előtt és a turisták körében népszerű Antigua városa felé vezető úton is. Egy szóvivő azt kifogásolta, hogy Arévalo nem hallgatta meg őket: „Ezt a kiváltságot csak a 48 kanton élvezi” – magyarázta a férfi egy videóban, és azt kérdezte, hogy „először káoszt kell-e provokálnunk, mielőtt minket is meghallgatnának”. A busztársaságok azzal fenyegetőztek, hogy emelik a viteldíjakat, ha az üzemanyagárak nem csökkennek tovább. Sok régióban azonban a viteldíjak már február óta emelkedtek. Guatemalában az összes busz privatizált, a társaságok üzemeltetik az egyes útvonalakat, de minden buszsofőr önálló vállalkozóként dolgozik, gondoskodnia kell a buszáról és fizetnie kell a segítőket; emellett sok buszsofőr válik bűnözői bandák zsarolásainak áldozatává.
Az üzemanyagárak emelkedése összességében a már amúgy is magas megélhetési költségek további növekedéséhez vezetett. Ráadásul a hosszan tartó szárazság miatt gyenge termésre számítanak, elsősorban a fő élelmiszer, a kukorica tekintetében. A kukorica ára jelentősen emelkedett, ami a mindennapi fogyasztásban elsősorban a tortillák árán érezhető. A guatemalaiak minden étkezéshez fogyasztott kukoricalepények ismét drágultak. Jelenleg egy quetzalért (40 forint) már csak két tortillát lehet kapni; az év elején még három volt, néhány évvel ezelőtt pedig ugyanazon összegért négy vagy akár öt tortillát is lehetett kapni.
A 2024-es adatok szerint a guatemalaiak tízéből hat szegénységben él, az őslakosok pedig 75 százalékos arányban különösen érintettek a szegénység által. Az őslakosok magas arányával rendelkező megyékben a lakosság mintegy 80 százaléka él szegénységben, a legmagasabb értéket Alta Verapaz jegyzi 90,3 százalékkal.
Írta: Thorben Austen, Quetzaltenango
Forrás: Amerika21
